Belgrádban tüntetők ezrei akartak betörni a városi közgyűlés épületébe, a rendőrség könnygázt vetett be
Aleksandar Vucic köztársasági elnök szerint nem zajlik forradalom.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök szerint nem zajlik forradalom.
Az előrejelzettnél is nagyobb arányú győzelmet aratott a szerbiai parlamenti választáson az Aleksandar Vucic elnök mögött álló Szerb Haladó Párt. Így a közeljövőben aligha javulnak a kapcsolatok Belgrád és az egykori Jugoszláviát alkotó köztársaságok között. Az EU taktikai megfontolásokból nem keménykedik Belgráddal, de a viszony enyhén szólva sem mondható harmonikusnak.
Brüsszel nem tud beleszólni a nyugat-balkáni fejleményekbe, mert nem teljesíti az ígéreteit, nem követeli meg a normák betartását, nem jutalmazza meg a reformokat, ellenben enged a nacionalista zsarolásoknak, írja az osztrák lap elemzője.
Az Orbán-Erdogan-találkozó több nemzetközi lapban téma, ahogy továbbra is fókuszban van a magyar miniszterelnök és az EU csörtéje is. A budapesti tőzsde teljesítményét elemzi a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Süddeutsche Zeitung a szerb önkormányzati választásokról ír. A Timesban William Hague, volt brit konzervatív vezető, a Project Syndicate-ben Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter ír az ukrajnai háborúról. A Washington Post és a Financial Times az izraeli helyzetet értékeli. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A miniszterelnök elsöprő győzelemről írt a közösségi oldalán.
Befejeződött az előrehozott parlamenti, tartományi, illetve önkormányzati választás Szerbiában, vasárnap 20 órakor bezártak a szavazóhelyiségek. A részvételi arány 18 óráig 51,93 százalékos volt.
Kora délutánig a szavazók 32,38 százaléka adta le szavazatát az előrehozott parlamenti választásokon Szerbiában. Az első nem hivatalos eredmények este 10 órára várhatóak.
A szerbiai facebookozók, eddig nagyjából tizedannyi politikai hirdetést kaptak, mint a magyarok, de a VMSZ rendesen megszórta a vajdasági magyarokat a fizetett posztokkal.
Lázár János Palicson tartott beszédet, melyben ígért is valamit, ami a magyar kormány jelenlegi szuverenitásvédelmi lépéseinek fényében felettébb különös. A szerbiai kampánynak azonban nem ez egyetlen magyar vonatkozású furcsasága.
A szerb államfő a belgrádi központi vasúti pályaudvar átadóján beszélt a munkálatok várható befejezéséről.
Valahogy pont több kormánypárti polgármester is lemondott, így Vucicnak muszáj volt kiírnia a választásokat.
Nem mindennapi módon jutott el Szerbia oda, hogy előrehozott helyhatósági választásokat tartanak majd az országban. A kampány már el is kezdődött, miközben a választás részletei még nem is ismertek. Szeretettel a Vajdaságból sorozatunk aktuális epizódja.
A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy meghallgatta az ellenzék kérését.
A szerb államfő attól tart, hogy Brüsszel a Banjska faluban történt lövöldözés miatt vezetne be büntetőintézkedéseket Belgráddal, illetve egyes kormányzati szereplőkkel szemben.
Sinkó Ottó azt nyilatkozta a Bloombergnek, ki kell jelenteni, hogy a kormány bevezeti az eurót és vállalja az uniós értékeket. A Neue Zürcher Zeitung, a Times és a Reuters is arról ír, hogy Közép-Kelet-Európában belefáradtak a háborúba, míg a New York Times és a Washington Post az Ukrajnát segítő amerikai támogatások elapadását elemzi. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az utóbbi hónapokban az ellenzék többször is a kormány lemondását és előrehozott választások kiírását követelte.
A szerb elnök a város díszpolgári címét kapta, a képviselő-testület magyar elnöke csak szerbül méltatta, máskor az ilyen beszédek mindkét nyelven elhangzottak. Aleksandar Vučić köszönőbeszédében viszont beszélt egy gesztusáról, hogy az ő ötlete volt a magyar nemzeti színekben világító városnévtáblák felállítása Szabadka határában. Másnap mindkettőt szétverték.
Ennek a szerb párja ugyanakkor érintetlen maradt.
Magyarország jelentős szerepet játszik a jelenlegi zűrzavaros geopolitikai helyzetben: azzal, hogy összefogja a nyugat-balkáni oroszbarát erőket, saját hatalmát is kiépíti a térségben, írja Adelheid Wölfl, a bécsi lap szakírója.
A “nyugatosodás”, az európai keresztény államalapítás ünnepén többségében nem “nyugatos”, hanem keleti, sőt putyinista, zömmel nem keresztény, hanem muszlim és bizánci ortodox autokraták adták egymásnak a kilincset, meg egy sor olyan, bukott politikus, aki éppen a vádlottak padjára készül. Közös bennük, hogy Orbán Viktoron kívül Európában nem nagyon kíváncsiak rájuk senki. Ha igaz, a nagyobb baj az, hogy a magyar miniszterelnök szerint már csak ők “Magyarország barátai”.